Magyarország a globális éghajlati átmenetben egyértelműen figyelhető ki. A 2023-as évi átlaghőmérséklet a 1991–2020-as átlaghoz képest már 1,2°C-nál több volt, és ez a trend tovább növekszik. A mezőgazdaság számára ez jelentősen megváltoztatja a termőföldek klímáját, a víztartalékokat és a terméshozamokat. A legújabb kutatások szerint a 21. század közepén a magyarországi mezőgazdasági termelékenység 15–20%-kal eshet vissza, ha nem érvényesülnek megfelelő adaptációs stratégiák. Ez nem csak a termésmennyiséget, hanem a termőföldek kiszorítását is jelentheti a mezőgazdaságból.
Az éghajlati változások leginkább a szárazságok és a hőmérsékletnövekedés formájában érintik a mezőgazdaságot. A legkönnyebben érintett termények a búzák és a kukorica, amelyek a szárazságok alatt termésmennyisége 30–40%-kal eshet vissza. A 2021-es évi szárazság például a búzatermes 25%-kal esett vissza, míg a kukoricatermes 40%-kal. A mezőgazdaság számára ez egy súlyos veszteség, hiszen a búzát Magyarország a legfontosabb termései közé sorolja, és a kukoricát pedig a főbb exporttermékként használják. A szárazságok miatt a termőföldekben is növekednek a szántóföldek helyettesítése a szőlővel és a gyümölcsfákkal, amelyek klímaváltozásra jobban adaptálódnak.
A víztartalékok is egy jelentős problémát jelentenek. A 2023-as évi csapadékmennyiség az átlaghoz képest 15%-kal alacsonyabb volt, ami a mezőgazdaság számára kritikusnak számít. A Duna és Tisza vizeinek csökkenése is megfigyelhető, és ez a vízszintcsökkenés a terméshozamokra is hatással lehet. A mezőgazdaság számára ez azt jelenti, hogy a vízszabályozás és az öntözési rendszerek továbbra is kritikusak maradnak. A legújabb kutatások szerint a vízszabályozás és az öntözés 20–30%-kal növelheti a terméshozamot, ha megfelelően alkalmazzák.
Az éghajlati változások mellett a mezőgazdaságnak egy másik nagy kihívása a szénbányászat és a földművesség közötti konfliktus. A legújabb kutatások szerint a magyarországi mezőgazdaság 2030-ra már csak 10%-kal lehet termelni, ha nem érvényesülnek megfelelő adaptációs stratégiák. Ez a szénbányászat és a földművesség közötti konfliktus miatt is egy fontos kérdés, hiszen a szénbányászat a mezőgazdasági terméshozamokra negatív hatással lehet. A mezőgazdaság számára ez azt jelenti, hogy a földek felújítása és a szántóföldek helyettesítése más termésekkel, mint például a szőlővel és a gyümölcsfákkal, tovább növeli a kihívásokat.
Az éghajlati változások miatt a mezőgazdaság számára a következő stratégiák jelenthetnek segítséget. Az első lépés a klímaváltozásra adaptálódó termények felvételét a termelési programokba. A második lépés a vízszabályozás és az öntözési rendszerek fejlesztése, amelyek a vízszintcsökkenés ellen állhatnak. A harmadik lépés a földek felújítása és a szántóföldek helyettesítése más termésekkel, mint például a szőlővel és a gyümölcsfákkal. Az utolsó lépés a mezőgazdasági termelés és a szénbányászat közötti konfliktus megoldása, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság számára a terméshozamok növelését.
Az adaptáció és a klímaváltozásra való felkészülés nem csak a mezőgazdaság számára fontos, hanem a magyarországi gazdaság egészére is. A mezőgazdaság 2023-ban már 12,5% volt a hazai GDP-nél, és ez a szám tovább növekszik. A klímaváltozás megakadályozása és a terméshozamok növelése a gazdaság teljesítményére is pozitív hatással lehet. A mezőgazdaság számára ez azt jelenti, hogy a klímaváltozásra adaptálódó termények és stratégiák felvételét a termelési programokba a következő években fontos lépésnek kell tekinteni.
A mezőgazdaságban a klímaváltozásra való adaptáció nem csak a terméshozamok növelésére, hanem a termőföldek kiszorítását is megelőző stratégiák alkalmazására is kiterjed. A legújabb kutatások szerint a klímaváltozás miatt a mezőgazdasági termelés 2050-re már csak 50%-kal lehet termelni, ha nem érvényesülnek megfelelő adaptációs stratégiák. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságnak az időben kell reagálnia, és a klímaváltozásra adaptálódó termények és stratégiák alkalmazása a legfontosabb lépésnek kell tekinteni.
Az adaptációs stratégiák között kiemelkedik a szőlő és a gyümölcsfák termelésének növelése. A szőlő termelésének növelése a klímaváltozásra adaptálódó termelésnek köszönhetően növekszik, és a magyarországi szőlőtermelés már 2023-ban is 12%-kal növekedett. A gyümölcsfák termelése is növekvő tendenciát mutat, és ez a mezőgazdaság számára egy fontos lehetőség a klímaváltozásra való adaptációhoz. A szőlő és a gyümölcsfák termelésének növelése nemcsak a klímaváltozásra adaptálódó termelésnek köszönhetően, hanem a terméshozamok növelésére is pozitív hatással van.
A klímaváltozás és a mezőgazdaság közötti kapcsolat nem csak a terméshozamokra, hanem a termőföldek kiszorítására is hatással lehet. A legújabb kutatások szerint a klímaváltozás miatt a mezőgazdasági termelés 2050-re már csak 50%-kal lehet termelni, ha nem érvényesülnek megfelelő adaptációs stratégiák. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságnak az időben kell reagálnia, és a klímaváltozásra adaptálódó termények és stratégiák alkalmazása a legfontosabb lépésnek kell tekinteni.
- Magyarország 2023-as évi átlaghőmérséklete 1,2°C-nél több volt az 1991–2020-as átlaghoz képest.
- A szárazságok alatt a búzatermes 30–40%-kal eshet vissza, míg a kukoricatermes 40%-kal.
- A 2021-es évi szárazság a búzatermes 25%-kal esett vissza.
- Az öntözési rendszerek 20–30%-kal növelheti a terméshozamot.
- Magyarország mezőgazdasági termelékenysége 2030-ra már csak 10%-kal lehet termelni, ha nem adaptálódik.
A klímaváltozás és a mezőgazdaság közötti kapcsolat nemcsak a terméshozamokra, hanem a termőföldek kiszorítására is hatással lehet. A mezőgazdaságnak a klímaváltozásra való adaptációja nem csak a terméshozamok növelésére, hanem a termőföldek kiszorítását is megelőző stratégiák alkalmazására is kiterjed. A mezőgazdaság számára a klímaváltozásra adaptálódó termények és stratégiák alkalmazása a legfontosabb lépésnek kell tekinteni, hogy megakadályozzák a termőföldek kiszorítását és a mezőgazdasági termelés csökkenését.